KÍSÉRÉS A GYÁSZ ÚTJÁN – MÉRFÖLDKÖVEK A GYÁSZOLÓK SEGÍTÉSÉBEN
A Napfogyatkozás Egyesület konferenciája Polcz Alaine halálának 10. évfordulója alkalmából.
PROGRAM:
10.00 – Megnyitó
Előadó: Singer Magdolna, író, gyásztanácsadó, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke
Előadó: Orosz Katalin, klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta
Résztvevők:
Békési Tímea (etnográfus, addiktológiai- és családkonzultáns, gyászcsoport vezető)
Albert Éva (pedagógus, mentálhigiénés segítő szakember, gyermek gyászcsoport vezető)
Pintér Ilona (dúla, Vendégbabák gyászcsoport vezető),
Rácz Katinka (szociális munkás, gyászcsoport vezető),
Szabó Márta (pedagógus, gyászcsoport vezető)
Moderátor: Kánya Kinga (szociológus, gyászcsoport vezető)
12.30-13.00: Ebédszünet
A műhelyeket tapasztalt gyászcsoport vezetők és szakemberek tartják a résztvevők bevonásával.
Geiszbühl-Szimon Petra (mentálhigiénés segítő szakember, gyászcsoport vezető),
Pintér Ilona (dúla, Vendégbabák gyászcsoport vezető),
Singer Magdolna (író, gyásztanácsadó)
A workshopon a következő kérdésekről esik szó: Mi segít a vetélés, szülés körüli veszteségek feldolgozásában, és mi hátráltatja a folyamatot? Normális-e, ha a babájukat elveszített édesanyák utálatot éreznek más kismamák iránt – egyáltalán, mi tekinthető „normálisnak”, és mi nem a veszteséget követő érzelmi hullámzásban? Mit mondjunk a nagyobb testvérnek, miért nem érkezett meg az ígért kistesó? Az apa és az anya eltérő gyászából fakadó nehézségek. Mikor jöjjön a következő baba? A “Vendégbabák” ajándékai, személyiségfejlődés.
Az iskolában időről időre megjelenik a gyermeki gyász, ami nehéz feladat elé állítja a pedagógusokat. Emelkedik a válások száma, és sajnos egyre gyakoribb az is, hogy egy-egy tanuló elveszíti egyik szülőjét. Míg korábban az egész iskolában csupán egy-két félárva, vagy testvérét elveszített tanuló volt, mostanra szinte minden osztályban található olyan gyerek, aki valamilyen tragikus veszteséget szenvedett el. A pedagógusok szeretnének segíteni, de tanácstalanok, mi módon tehetik azt? A műhelymunka során ezt a tanácstalanságot próbáljuk oldani. Mit tehetünk azért, hogy a tanulók szomorúságukban is bizalommal forduljanak hozzánk? Hogyan figyeljünk fel az intő jelekre, ha a gyerek magába fojtja az érzéseit? Hogyan reagáljunk, mit mondhatunk, hogyan nyújthatunk támaszt ezekben a helyzetekben? Mikor kell szakemberhez irányítani a gyászoló gyereket?
14.30-14.45: Szünet
A műhelyeket tapasztalt gyászcsoport vezetők és szakemberek tartják a résztvevők bevonásával.
Meghívott vendég: Csiznier – Kovács Andrea (tapasztalati szakértő)
A sérült gyermeket nevelő szülők ambivalens helyzetben vannak. Gyermekük diagnózisának megállapításának pillanatától belekerülnek a fejlesztés, a remények, az értékek és a szeretet számukra korábban ismeretlen és új légkörébe. Ugyanakkor rátérnek egy nagyon nehéz, a társadalom részéről semmilyen formában nem elismert és kihívásokkal teli útra. Arra azonban sem idő, sem lehetőség, sem támogatórendszer nincsen, hogy a hirtelen, sokszor váratlan változással járó veszteségeiket feldolgozzák – a párok akár közösen is. Melyek ezek? A családi élet tervezhetősége, a párkapcsolati tervek, a nők esetén a munkavégzés, egyéni kiteljesedés, a gyerekekkel kialakítható kapcsolat kölcsönössége, az önállóság és az anyagi biztonság. Az élet minden területén fel kellett számolni a korábbi elképzeléseket – a gyászfeldolgozás ebben az esetben arról szól, hogy bűntudat nélkül tudjunk beszélni arról, hogy mi veszett el annak ellenére, hogy egy teljesen új minőség jött létre a sérült gyermek érkezésével. Felszabadító, ha ki lehet mondani azt, ami kimondatlanul minden napban, minden nehéz pillanatban benne van.
Albert Éva (pedagógus, mentálhigiénés segítő szakember, gyermek gyászcsoport vezető)
Békési Tímea (etnográfus, addiktológiai- és családkonzultáns, gyászcsoportvezető)
Hosszú Dalma (gyermek gyászcsoport vezető)
16.15 – 17.00 Plenáris összegzés és zárás
Szeptember 5-ig jelentkezőknek: 10 000 Ft / fő
Napfogyatkozás Egyesület tagoknak: 10 000 Ft / fő