Sokféle megoldás és kezdeményezés indult az online térben az elmúlt két hónapban. Miért kerülte volna el a tendencia a gyászfeldolgozó csoportokat? Sokan az elindult csoportok után kerültünk abba a helyzetbe, hogy a folyamat valamelyik szakaszán vált lehetetlenné a személyes találkozás, így döntenünk kellett: hogyan folytatjuk a gyászfeldolgozó csoportot? Több megoldás is született, legtöbben online a konferenciabeszélgetéseket lehetővé tevő programok egyikével folytatták a csoportot. A vészhelyzet elhúzódása azonban újabb igényre hívta fel a figyelmet: nem lehet tudni mikor lehet újra személyesen találkozni, viszont a gyászolók keresik a csoportokat. Elindultak tehát az online gyászcsoportok. Azért is született ez az írás, mert pár tapasztalat már megjelent, és bár sokan, a vészhelyzet előtt is végeztünk online kisebb csoportos képzéseket, tréningeket, ebben a helyzetben egy hosszú folyamatra szerződünk, amelynek több szempontból is megvannak a sajátosságai. Ezeket igyekeztem összegyűjteni, és mivel csoportdinamikai szempontból is sajátosak a gyászfeldolgozó csoportok, ezért javaslom azoknak is, akik egyéb területen (képzés, tanácsadás, önismeret stb.) már gyakorlottak az online csoportok vezetésében.
A gyászfeldolgozó csoportoknak van néhány olyan sajátossága, amelyek személyes formában is megkülönböztetik ezeket a csoportokat a más jellegű (képzési, fejlesztő, önismereti stb.) csoportoktól:
- a résztvevők többsége nem gyakorlott a csoportokban való részvételben, sokuknak ez az első csoporttapasztalata;
- egy sérülékeny és érzékeny állapotban, gyászukban jönnek, ebben a helyzetben az online jelenlétet igénylő előkészületek is többletfeladatot jelentenek;
- nem lineáris (valahonnan – valahova) haladás történik a gyászmunka során, így a változások megélésének megosztásában a csoport támogatása is meghatározó.
Az online jelenlétnek is vannak olyan sajátosságai, amelyet érdemes figyelembe venni a gyászfeldolgozó csoport indítása előtt:
- A személyes csoporttalálkozókkal ellentétben (ahol a csoportvezető biztosítja a helyszínt és ezen keresztül a zavartalan feltételeket) online csoportban a résztvevő feladata a zavartalan körülmények megteremtése annak érdekében, hogy a lakásban ne hallják mások, amit mond, illetve amit a csoporttagok elmondanak, lehetőleg egyedül legyen a helyiségben, ahonnan a csoportba kapcsolódik.
- A spontaneitás szintje sokkal alacsonyabb – a résztvevők tervezetten, fókuszáltan vannak jelen, a csoportvezetők is sokkal tervezettebben és strukturáltabban készítik elő az alkalmakat – nem szándékosan, egyszerűen valahogy másképp készülünk ezekre az alkalmakra online.
- A jó minőségű online jelenlét sokszor tőlünk független körülményektől is függ: az internet szolgáltatás minősége, változása, eszközökkel kapcsolatos kiszámíthatatlanság a kontrollálhatatlanság, a bizonytalanság érzését erősítheti.
- Ahogy a csoporttapasztalatban is eltérő a gyakorlata a résztvevőknek az online jelenléthez, kamerához, mikrofonhoz való viszony is nagyon különböző, amelyben az engedélyadásnak kiemelten nagy szerepe van – sokaknak hosszabb időbe telik a saját komfortérzésüket megtalálni nem csak a csoporthelyzetben, hanem az online térben is.
Mire figyeljünk a csoport indításakor?
A meghirdetésben legyen egyértelmű, hogy ez online csoport, lehetőség szerint azt is adjuk meg milyen rendszerben (zoom, teams, messenger csoport stb) fog történni a találkozó. Legyen egy olyan felület, amiben már van a csoport kísérőnek tapasztalata, tud segíteni a résztvevőknek, ingyenes és mindenki számára könnyen elérhető és kezelhető. Kérjük meg a jelentkezőket, hogy próbálják megszervezni, hogy zavartalanul tudjanak részt venni – de legyünk rugalmasak. A következő 20 hétben sokféle változás történhet. A személyes csoportokhoz képest az online részvétel sokkal nagyobb teret ad a különböző helyekről jelentkezők részvételének. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a karantén megszűnése után sem fog személyesen folytatódni a csoport, mert különböző helyekről jönnek a résztvevők. Ezt érdemes a meghirdetés előtt eldönteni: területileg meghatározzuk-e a résztvevők körét, mert ha van lehetőség személyesen szeretnénk-e folytatni a csoportot?
Elképzelhető, hogy ha eddig nem szerveztél előzetes beszélgetést a jelentkezőkkel, most a saját biztonságérzeted érdekében ez az igényed felerősödik. Fontos, hogy az online csoportokkal kapcsolatos saját bizonytalanságainkat is megfogalmazzuk – de semmiképpen se úgy csökkentsük ezt, a hogy a kísérő attitűd rovására menjen. Az online csoportot is lehet párban vezetni, érdemes a gyászcsoport kísérés szemléletével összefüggő palettán válogatni.
Az általános elveket az online csoportok esetében is tartsuk be:
- tájékoztatás végzettségünkről és a csoport sajátosságairól
- a csoport zárttá válása a harmadik alkalomtól
- speciális gyászokat (perinatális gyász, válási gyász, sérült gyereket nevelő szülők veszteségei, állattal kapcsolatos gyász, stb.) erre speciálisan indított csoportokba irányítunk.
Csoportdinamikai sajátosságok:
A csoportban éppen a személyes találkozók fókuszáltsága és a személyes kapcsolat hiánya miatt felértékelődnek a csoporttalálkozókat kiegészítő csatornák. A mi esetünkben ez egy facebook csoport lett, amelyben a folyamatos kapcsolódásra van lehetőség. Itt videóval, hosszabb leírással megoszthatóak olyan gondolatok, egyéni megélések, amelyekre a találkozó alkalmával nem volt lehetőség (pl. a császármetszés feldolgozó csoportban sokan megosztották a szülés történetüket, ami nagyon sokat segített a többieknek is a saját érzéseikhez való kapcsolódásban). Ez a lehetőség nem volt időhöz kötve, mindenki akkor tette fel a csoportba, amikor úgy érezte neki ez fontos.
A strukturális gyakorlatok szerepe is felerősödik – a megosztások segítik a kapcsolódást, ösztönzi a résztvevőket, hogy ők is elkészítsék a feladatokat a következő alkalomra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem könnyű az online csoporttalálkozót feladatokkal kiegészíteni a találkozó alkalmával. Mi rendszerint a csoport végén házi feladatként adjuk a következő alkalomra, és a megosztások történnek a csoporttalálkozó alkalmával, és ennek kapcsán alakul ki beszélgetés.
A feladatokat egy posztban beírjuk a facebook csoportba, és mindenki lefotózza a saját rajzát, írását stb. a poszt alá kommentben, így együtt tudjuk nézni a megosztások közben a csoporttalálkozó alkalmával. És már előtte is meg lehet nézni egymásét, ami nagyon ösztönző tud lenni.
A csoport találkozókon történő részvétel online másképp működik. Másképp érzékelik egymást a résztvevők. Meghagyva a résztvevők lehetőségét arra, hogy akár csendben is végigüljék a csoportot, az elején a bejelentkező körben nagyon jó, ha mindenki mond magáról pár mondatot és arról, hogy mi történt vele az utolsó találkozó óta – hogy az elején és a végén a kamerában lássuk, halljuk a hangját. Más ilyenkor egymás jelenlétének érzése, mint egy személyesen egy teremben ülő csoportban.
Adatvédelem és bizalmi légkör megteremtése során az online csoportban egy kiegészítést a csoportkeretekhez képest a titoktartás érdekében a csoportszabályokat érdemes kiegészíteni azzal, hogy sem a csoportvezető, sem a résztvevők nem rögzíthetik a csoportalkalmakat sem hang- sem videófelvétellel. A közös facebook csoportban / email listán megosztott képi és szöveges tartalmak sem oszthatók meg külsősökkel. A találkjozó megörökítésére előfordul, hogy készül képernyőfotó a résztvevőkről a közös beszélgetés során, ezekre is vonatkoznak a fenti szabályok. A személyiségi jogok védelme ebben az esetben is kiemelten érvényes, és a hozzájárulás nélküli megosztásnak büntetőjogi következményei is vannak. A facebook csoport legyen privát és titkos, hogy kívülről se lehessen bejelentkezni.
Ha ezekre a részletekre és sajátosságokra figyelünk, a csoport nagyon jól tud működni. A kapcsolódások, egymásra reagálások nagyon szépen alakulnak, és valóban ki tud alakulni az a dinamika, hogy a résztvevők egyre nagyobb arányban egymással kommunikálnak az adott csoporttéma mentén. Csoport kísérőként a két alkalom között főleg a csoportfolyamat első felében érdemes a közösen kialakított csoportfelületen (facebook csoport vagy levelezőlista) rendszeresebben írni (a következő alkalomra adott feladat leírása, könyv ajánló, a megosztásokra reagálás stb). de ugyanazzal a kísérő attitűddel, engedélyadással és értő figyelemmel mint a személyes csoportokban. A sorstárs támogatás online is működik. Bízzunk a résztvevőkben és adjunk nekik teret és időt – hiszen ez a dolgunk – csak most a virtuális térben.
Kánya Kinga – gyászcsoport kísérő
