Családtagok, generációk a gyász ösvényein - színház ajánló
A Katona József Színház REKVIEM című előadása
A Katona József Színház legutóbbi bemutatójában központi téma a gyász. Ennek mentén egy nagyon jó előadás született, amit jó szívvel ajánlok.
Az értelmes élet, a halál és a gyász témaköre az ókor óta foglalkoztatja az embert, de a hozzájuk való viszonyulást mára gyakran a tabusítás, a tagadás és a félelem hatja át. Ezért is fontos szerintem minden olyan lehetőség és alkotás, amin keresztül bárki elgondolkodhat a fenti jelenségeken és szembenézhet velük úgy, hogy még szabályozhatja is, hogy mennyire engedi közel magához őket.
A Katona József Színház Rekviem című előadása épp ilyen. A darabot Tarnóczi Jakab írta, és rendezte, aki mindig életszerűen, frissen és aktuálisan beszél mentális jóllétről, magányról és kapcsolódásról. Most pedig a gyászról is. A történet középpontjában egy család áll. Három generáció, akik közös veszteséggel küzdenek, de különböző módokon. Nézőként őket kísérhetjük a gyász útján, közben betekintést kapunk az életük egy-egy pillanatába, egy-egy éjszakájába.
Tanúi lehetünk, ahogy a kimondhatatlan éket ver egymást szerető emberek közé, ahogy mindenki a saját módján próbálja feldolgozni a veszteséget és ahogy az illegitim gyász ösvényén kikerülhetetlen sziklaként tornyosulnak a megválaszolatlan kérdések. És annak is, ki hogyan próbálja kétségbeesetten legyőzni a halálfélelmet, ami ott lebeg mindenki körül, de ezek a szereplők ezt most az átlagosnál sokkal jobban érzik. Közben azt is megsejtik, hogy aki hagy maga után valamit, az szimbolikusan halhatatlanná válik. És jó esetben ez a gondolat jobban csökkenti a szorongást, mint az alkohol vagy az intimitás nélküli szexualitás. Ezeknek az embereknek nem csak a továbblépés nehéz. Egy társadalomban, ami eleve kevés teret ad az építő kapcsolódásoknak, mindig keressük, hogyan lehetnénk jól. Ám a gyászban még ez a keresés sem könnyű.
De vajon eljön az a pont, amikor úgy érezzük eleget éltünk? Mi van akkor, ha az elmúlást nem titkok, hanem emlékek övezik? Hogyan hat egy kerek élet békés lezárása a közösségre? Ezekről is szól ez a darab. Mert a gyász sokféle lehet. És sokféle kérdést felvet. A válaszok keresésével pedig ledöntjük a tabukat. Ráadásul az előadás tele van zenével, humorral, egyszerre buli és egyszerre komoly. Nekem sokat adott, talán más is így lesz vele. Érdemes megnézni.
Szerző: Csefán Beáta pszichológus, gyászkísérő
Fotók: Horváth Judit / Katona József Színház
Fotók forrása:
Kapcsolódó cikkek
