Az a szép az elválásban,
Ha eljön majd az óra...
Esti szél fúj Napkeletről,
Erre nyugovóra.
Az a szép, hogy emlékszem,
És széles körben látok.
Az a szép, hogy megmutattad
Nekem a világot.
Az elválásban van egy dolog,
Messzeható hűség,
Ha felejtesz az megimbolyog,
S inkább kényszerűség.
Az a szép, hogy van egy kotta,
Jó érző rá sírni...
A szívem ma is azt játszotta,
Az ész, lecsendesíti.
Az a szép, hogy velünk marad,
Nem lesz szürke köddé...
Így, legyen most egy búcsúszavad!
S hallgatunk örökké.
Az Isten óvó oltalmában,
Szeretetem kérted.
Hát nincsen szép az elválásban...
Szerettelek téged.
Legújabb cikkeink a blogban
„Helyed van Bennem” - Tegyük láthatóvá az apák láthatatlan gyászát
Idén október 15-én, a pre- és perinatális gyász világnapján a férfiak tapasztalatai kerülnek középpontba.
Öngyilkosság – veszteség, gyász és társadalmi felelősség
Összefoglaló a szeptember 24-i Napfogyatkozás Akadémiáról
Egy történet, amely sokáig láthatatlan marad - az abortusz
Az abortuszról gyakran vélemények, érvek és ellenérvek mentén folyik a párbeszéd, miközben sokkal kevesebb figyelem jut azokra a nőkre, akik ezt átélték.