Női Magazinok
A női magazinokban megjelenő, perinatális veszteség témáját tárgyaló cikkek gyűjtésekor az ÉVA Magazin (5 cikk), a Life.hu (5 cikk), a Nők Magazinja (1 cikk), a She.hu (3 cikk), az Elle (1 cikk), a WMN (12 cikk – a teljesség igénye nélkül) és Képmás (7 cikk) magazinok tartalmai kerültek áttekintésre a 2015-2025-öt lefedő időszakban. A Nők Lapja magazinban is igyekeztem kapcsolódó cikkeket találni, de egyedül az asszisztált reprodukcióval kapcsolatban akadtam cikkekre, viszont ezek sem az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos gyászra fókuszáltak. A keresés során az említett online női magazinok keresőmotorjába beírt kulcsszavak által gyűjtöttem ki a kapcsolódó cikkeket. A keresőszavak „perinatális veszteség”, „perinatális halál”, „vetélés”, „abortusz”, „csecsemőhalál”, „mesterséges megtermékenyítés”, „meddőség”, és ezek variációi voltak.
- A magazinok közül egyértelműen a WMN szerkesztősége szánta a legnagyobb figyelmet a témának, táblázatban felsorolt 12 cikken kívül még további cikkek is rendelkezésre állnak a témában. A WMN újságírói a puszta ismeretterjesztésen kívül személyes történetek bemutatásával is igyekeztek közelebb hozni a témát az olvasókhoz, illetve a perinatális veszteség ügyével kapcsolatos civil szerveződések alakulását is nyomon követték. Az Élet. Érzés Egyesület tagjait rendszeresen megszólaltatták cikkeikben. A táblázatba beillesztett cikkek a következő témákra fókuszálnak: veszteségtörténetek, gyászfolyamat, gyászkísérés, perinatális veszteséget követő várandósság, nehezített gyerekvállalás, apák perinatális gyásza, egészségügyi dolgozók szemszöge, egészségügyi dolgozók bánásmódjának jelentősége.
- Az Elle magazinból idézett 1 cikk („Az abortusz utáni gyász gyakoribb, mint gondolnánk”) ismeretterjesztő jellegű, külföldi szakértőktől idéznek az abortuszt követő gyász témájában.
- Az ÉVA Magazinban talált cikkek alapvetően a témában hangadó szereplők, vagy érintett nők megszólaltatásán keresztül kommunikálnak a témáról. Pl. Bredák Alexandra, az „Elve(t)tél(e)t – A szivárványbabák előtt” c. könyv szerzője; a Babagenetika „Átsuhanó babák” c. kiállítása; híres nők, akik nyilvánosan beszéltek a vetélésükről; podcast beszélgetés 2 veszteséget átélt anyukával.
- A Life.hu magazinban megjelent, témába vágó cikkek egy része tárgyilagos, ismeretterjesztő stílusban íródott, a témában jártas, vagy érintett szereplőket megszólaltatva, esetleg konkrét kutatásról beszámolva (felületesen). 2 cikk azonban határozottan bulvár megközelítésben tárgyalja a témát: 1 cikk egy bölcsőhalál kapcsán gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolt anyáról szól, 1 cikk pedig egy genetikai rendellenesség miatt 17 vetélést megélt anya esetéről számol be forrásmegjelölés, vagy kifejtett tárgyalás nélkül.
- A She.hu magazinban 2 cikk jelent meg, amelyben személyes beszámolókat közöltek vetélésekről, illetve 1 cikkben átfogóan írtak a különböző gyászfolyamatokról, amelyeket a társadalomban meg nem értés övez – ezen a kategórián belül említik a vetélést, halvaszületést.
- A KÉPMÁS magazinban többféle perinatális veszteségtípust tárgyaló cikket is közöltek, ezek a következők: abortusz, lombik terhesség, meddőség, illetve a perinatális veszteség fogalma átfogóan. Az abortusz kapcsán 1 véleménycikket és egy 1 dokumentumfilm vetítését követő kerekasztal-beszélgetésről beszámoló cikket tettek közzé, amely az apák megélésével foglalkozik. 2 cikkben szakértőket szólaltattak meg (Pintér Ilona gyásztanácsadó, Birkás Lilla pszichológus), 1 esetben számoltak be veszteségtörténetről (lombikterhességet követően), 1 ismeretterjesztő jellegű cikket hoztak le a meddőségről, 1 cikk pedig a Kárpátalján létrehozott Babasirató Emlékfal létrejöttéről számol be.
- A Nők Magazinja egy cikket hozott le a témában, amelyben vázlatosan sorra veszik azokat a komplikációkat, amik a terhesség korai szakaszában léphetnek fel, illetve kitérnek a veszteséget követő időszakra is, beleértve a gyászt, a segítségkérést a gyászban, illetve a későbbi terhességek lehetőségére is.
Szakirodalom
A szakirodalmi áttekintés során arra fókuszáltam, hogy a közelmúltban megjelent tanulmányokat összegezzem, amelyek a különböző perinatális veszteség típusokat tárgyalják a szülők, hozzátartozók, vagy az egészségügyi személyzet szemszögéből, az ellátásban való tapasztalatokra, a gyászfolyamat sajátosságaira, hosszútávú hatásaira, a feldolgozás lehetőségeire, illetve az ellátás színvonalának javítására fókuszálva. A gyűjtés elsősorban az előző 5 évben megjelent cikkekre fókuszál, de indokolt esetben korábban megjelent publikációk is bele kerültek, így a táblázat 2010-2025 közötti időszakban megjelent tudományos publikációkat összegez. A szakirodalmi áttekintés során 181 témába vágó publikáció gyűlt össze. A publikációk nagyrésze angol nyelvű, a táblázatban 20 magyar nyelvű forrás elérhető.
Perinatális veszteségtípusok
Az összegyűlt anyagot a perinatális veszteségek különböző típusai szerint csoportosítva rendeztem el. Ezek a következők:
- Perinatális veszteség átfogóan (51 tanulmány): A szakirodalomban jellemző tendencia, hogy a kutatás során nem szűkítik le a vizsgáltak körét egyféle/néhány perinatális veszteség típusokra, hanem általánosságban írnak perinatális veszteségről. Ez vagy azt jelenti, hogy a definíció során a fogantatás pillanatától kezdve figyelembe vesznek minden veszteség típust a születést követő csecsemőhalálozásig (tehát ez a korai vetélést, mesterséges terhességmegszakítást, perinatális halált, szülés közben, szülést követően bekövetkező halált, valamint a szüléstől számított 1 hónapon belül történő halált jelenti), vagy pedig azt, hogy nem térnek ki a bevezetésben arra, hogy pontosan mit értenek perinatális veszteség alatt. A mesterséges terhességmegszakítás helyzete nem minden esetben tisztázott ebben a kategóriában. A legtöbb ide sorolt tanulmány szerzői nem részletezik, hogy a mesterséges terhességmegszakítást ide értik-e, vagy sem, de nem is zárják ki. 1 tanulmányban emelték ki kifejezetten, hogy a mesterséges terhességmegszakításon átesőket nem vették figyelembe a minta kiválasztása során (Li et al. 2024), 1 másik tanulmány (Faleschini et al. 2021) viszont kiemeli, hogy a mesterséges terhességmegszakítást is beleérti a vizsgálati körébe. Az ebben a kategóriában szereplő források nem tárgyalták az olyan speciális veszteségtípusokat, mint a mola terhesség, méhen kívüli terhesség, az asszisztált reprodukcióhoz kapcsolódó veszteségek, a császármetszéshez kapcsolódó gyász, az anya halála, méh/petevezeték eltávolítása, illetve a koraszülöttség.
- Vetélés (12 tanulmány): Az ide sorolt esetekben általában nem olyan tanulmányokról van szó, ahol kizárólag a vetéléssel kapcsolatos tapasztalatokra fókuszáltak a szerzők (1 ilyen tanulmány volt – Dubbelman et al. 2024). Olyan tanulmányok kerültek ebbe a szekcióba, ahol a szerzők pontosan kijelölték, hogy melyik veszteségkategóriára fókuszáltak a kutatásukban, és ezek közül a vetélés volt az egyik. Olyan veszteség kategóriákkal együtt tárgyalták a vetélést, mint a mesterséges terhességmegszakítás, a perinatális halál, a méhen kívüli terhesség és a korai csecsemőhalál.
- Perinatális halál (19 tanulmány): 4 ide sorolt tanulmány kizárólag a perinatális halál kategóriájára fókuszált, a további 15 esetben viszont egyéb, konkrétan lehatárolt veszteség területekkel együtt tárgyalták a témát – jellemzően a korai csecsemőhalál kategóriájával vagy a vetéléssel összefüggésben. Sheehy – Thompson – Musgrave (2025) figyelembe vette még kutatása során az anya halálát is a szülésznő hallgatók perspektívájára fókuszáló munkájukban.
- Korai csecsemőhalál (19 tanulmány): A fentiekhez hasonlóan más, konkrétan lehatárolt veszteség területekkel együtt tárgyalták a jelenséget az ide sorolt szerzők. 4 forrás fókuszált kizárólag a korai csecsemőhalálhoz kapcsolódó gyászra, szülői megélésre.
- Mesterséges terhességmegszakítás (20 tanulmány): Az abortuszhoz kapcsolódó gyász szakirodalmában jelentősebb arányban találtam olyan tanulmányokat, amik kifejezetten erre a veszteségtípusra fókuszáltak, ellentétben a fentebb tárgyalt kategóriákkal, ahol az volt a jellemző, hogy több veszteség típust vizsgáltak egyszerre. 12 tanulmány fókuszált kizárólag a mesterséges terhességmegszakítást témájára – ebbe beleértve az egészségügyi komplikáció miatt, illetve az anyai döntés miatt elvégzett beavatkozásokat.
A fenti veszteség kategóriákban közös, hogy a szakirodalomban jellemző volt, hogy ezeket vették általánosságban a „perinatális veszteség” kategória alá tartozónak. Ha konkrétan nem is tárgyalták az összes esetet egy tanulmányon belül minden kutatás esetében, sokkal inkább jellemző volt, hogy 1-1 veszteségtípust egy másikkal összefüggésben tárgyaljanak, mint hogy önmagukban kerüljenek megvizsgálásra.
A soron következő veszteségtípusok szintén a perinatális veszteség témaköréhez kapcsolódnak, de a szakirodalomban sokkal inkább elkülönülő esetként kezelték őket.
- Mola/méhen kívüli terhesség (9 tanulmány): Bár a mola terhesség és a méhen kívüli terhesség két külön veszteség típust jelent, a szakirodalmi gyűjtés során egy táblába kerültek a velük kapcsolatos kutatási eredmények, mivel elenyésző számú tanulmány foglalkozott ezekkel a témákkal. 3 tanulmány fókuszált kizárólag a mola terhességgel kapcsolatos tapasztalatokra, 1 (Franca et al. 2022) a méheltávolítás témájával együtt tárgyalta a mola terhességgel kapcsolatos gyászt. A méhen kívüli terhességre kizárólagosan csak 2 tanulmány fókuszált, a maradék 3 tanulmány olyan veszteség típusokkal párhuzamosan tárgyalta a témát, mint a vetélés, perinatális halál és korai csecsemőhalál.
- Asszisztált reprodukcióval kapcsolatos veszteség (16 tanulmány): Az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos veszteség és gyász témájával foglalkozó kutatásokban a tárgyalt téma egyértelműen elkülönült a többi perinatális veszteség típustól. Az összegyűjtött tanulmányok közül csupán 1 (Gershelf-Litvin et al. 2025) akadt, amelyik egy másik veszteségtípusok, az abortusszal összefüggésben vizsgálja a témát, de ebben az esetben is szoros összefüggésben az asszisztált reprodukcióval; olyan esetekre fókuszálva, amikor genetikai rendellenesség miatt került sor abortuszra a korábban asszisztált reprodukciós eljárás során megfogant magzat esetében.
- Császármetszés (7 tanulmány): A császármetszéshez kapcsolódó veszteségélmény és gyászfolyamat szakirodalmát kutatva szinte csak olyan tanulmányokat találtam, amelyek kifejezetten a gyász témája helyett a császármetszéssel összefüggő traumát, vagy PTSD-t, vagy posztpartum depressziót tematizálták. A 7 forrásból csupán 1 (Khoori 2024) tárgyalta direktben a császármetszést követő gyászt.
- Ikerveszteség (9 tanulmány): Az ide sorolt tanulmányok kizárólag az ikerveszteség témájára fókuszáltak. A kutatások célcsoportját tekintve három kategóriát különböztethetünk meg: a szülői tapasztalatra fókuszáló, az egészségügyi dolgozók tudására és hozzáállására vonatkozó, tanulmányok, illetve a testvérüket elveszítő, egészséges magzatok későbbi életére fókuszáló munkák.
- Anya halála (6 tanulmány): Kevés tanulmány tárgyalja az anya halálát a szülést övező időszakban, de ezeknek többsége kizárólagos figyelmet szentel a témának. Ezek a tanulmányok konkrét fókuszukban mégis vegyesek, egyes források az anya halálának hatását vizsgálják az esetben érintettekre (gyermek/család/szülésznő), vagy a haláleset okával, kezelésével foglalkoznak.
- Méh/petevezeték eltávolítás szülés közben (4 tanulmány): Ez a veszteség kategória volt az, ahol a legkevesebb forrást találtam. 3 tanulmány tárgyalja a méheltávolítás témáját, illetve 1 tanulmányt ide soroltam, amely a szülést követő évben elszenvedett krónikus fájdalommal járó gyászt vizsgálja (Molin et al. 2021).
- Koraszülöttség (9 tanulmány): A koraszülöttséghez kapcsolódó gyász és lelki, mentális problémák témaköre világosan különválik a szakirodalomban az átfogó perinatális veszteség kifejezéstől – a perinatális veszteséget átfogóan tárgyaló források nem említették a koraszülöttséget, mint a perinatális gyász témájához kapcsolódó jelenséget. A koraszülöttséggel járó gyászt és lelkiállapotot vizsgáló tanulmányok pedig címükben és absztraktjukban jellemzően nem említik a perinatális veszteség kifejezést, különálló problémaként tárgyalják a jelenséget.
Kutatásmódszertan
Az összegyűjtött szakirodalmi források közül 36 összegzett kérdőíves kutatási eredményeket. Két veszteségtípus kapcsán nem találtam kérdőíves felméréseket, ezek az „anya halála”, illetve a „méh/petevezeték eltávolítása” megnevezésű kategóriák voltak. A többi esetben hasonló arányban oszlott meg a kérdőíves kutatások száma, kivéve a „perinatális veszteség átfogóan” kategóriát (7 kérdőíves kutatás) és a „mesterséges terhességmegszakítás” kategóriáját (8 kérdőíves kutatás), amelyek esetében jelentősebb mennyiségű kérdőíves kutatás gyűlt össze.
A szerény mennyiségű kérdőíves kutatás viszont nem azt jelenti, hogy a többi forrás mind kvalitatív megközelítésű lett volna – 62 olyan tanulmány gyűlt össze, amely szakirodalmi áttekintést végzett a vizsgált területen, ezeknek többsége kvantitatív adatokat feldolgozó korábbi kutatások eredményeit összegezte. A legtöbb szakirodalmi áttekintés a „perinatális veszteség átfogóan” kategóriában készült (22), illetve jelentősebb mennyiségű szakirodalmi áttekintés gyűlt össze a „perinatális halál” (7), „korai csecsemőhalál” (7), „mesterséges terhességmegszakítás” (6) és „asszisztált reprodukció” (6) témájában. A többi esetben 5-nél kevesebb szakirodalmi áttekintést találtam, kivéve az „anya halála” kategóriában, ahol egy ilyen tanulmány sem került be az összesítésbe.
77 kvalitatív módszertant alkalmazó tanulmány került be a táblázatba. Ezek a kutatások általában a mélyinterjú, félig strukturált interjú, a narratívaelemzés, fókuszcsoportos beszélgetés, tartalomelemzés módszereit alkalmazták. 6 tanulmányban alkalmaztak mixed-method megközelítést.