Fő tartalom átugrása

Megsemmisülve állok és nézlek
Szerelmeddel, kivel az esőcseppek rengetegében
Elveszel és szinte, már nem is látsz...
Elválnak ajkaitok, és felém nézel.
Én csak nézlek ködös tekintettel,
Miközben a képembe röhögsz,
És a szerelmed testére
Teszed a kezed.
Közben észre sem veszed
Kezemben az éles tárgyat,
Amely pár perc múlva,
Halálomat okozhatja…
Vajon hiányoznék bárkinek is?
Számítok annyit az embereknek,
Hogy sírnak utánam és...
Hiányolnak?
Neked hiányoznék?
Hm.. azt hiszem neked
Biztos nem!
Az éles penge elindul szívem felé,
Közben szemeim megtelnek
Sós könnyekkel,
Melyek elvakítják szemeim és érzéseim.
Tettem még csak most veszed észre,
Szemeid kiduzzadnak,
És futni kezdesz felém,
De már késő...
Kezeimen vér folyik végig,
Mely megszínezi az esőcseppek millió,
Millió darabját…

Legújabb cikkeink a blogban

| Kánya Kinga | Blog
A gyászfeldolgozás egy olyan transzformatív folyamat, amelyben a veszteség előtti valóságból a gyászoló eljut a veszteség utáni valóságba. Egy olyan belső út, amelyben „odaér” magában is a megváltozo…
| Kánya Kinga | Blog
Hozzám hasonlóan azok, akik sok történetet hallanak a munkájuk során, már a könyv első egyharmadának elolvasásakor lesznek ötleteik, kinek ajánlanák ezt a regényt, kinek lenne hasznos a sorstársi tap…
| Szabó Márta | Blog
Hol van az a nyár…. Mindenkinek máshol van – a gyerekkori emlékeiben felnőttként, a hétköznapok szorításában szülőként és a zsibbadtságban és lassú kieresztésben tanárként… És mindegyik szempont nag…