Veszteségeink. Árnyékként követnek bennünket és félünk megfordulni. Egy sötét masszaként tekintünk rájuk, amelyek folyamatosan jelen vannak, és amorf alakként settenkednek Tovább>>
Túl lehet-e jutni a gyerek, a házastárs, a szeretett szülő halálán? Normális-e, ha fél év után még mindig nem enyhül Tovább>>
Egy ismerős családban középkorú szülők vesztették el kamasz gyermeküket. A negyven éves apa az anyával ellentétben, teljesen bezárkózott. Nem beszélt fájdalmairól, Tovább>>
Mi köze van a súlyos veszteségnek, a gyásznak az önértékeléshez? Az önértékelés erőt ad, akkor is, ha a minket ért Tovább>>
A család sohasem csak emberek csoportja, hanem több annál, egy egység, egy rendszer. Ezért a család valamiképp mindig, együtt néz Tovább>>
„Bármilyen paradoxonnak is tűnik, de a gyász mindig az életről szól, arról, hogyan tudunk tovább élni a fájdalom után, hogy Tovább>>
Egy sorsfordító esemény, egy váratlan veszteség, egy krízis, egy haláleset után megfordul velünk a világ. Hirtelen átkereteződnek, átalakulnak, más színben Tovább>>
Ez a november nem édes, hanem szomorúan sós. Az életben nincsenek véletlenek, számomra sorsszerű volt a következő interjú. Saját bőrömön Tovább>>
Esendőségük vállalásával inkább az erejüket mutathatnák meg a férfiak, de a sztereotip társadalmi elvárások miatt ezt még mindig kevesen merik Tovább>>
Engedd el a problémákat, engedd el az exedet, engedd el a fájdalmakat! – mondják manapság, a divatszó könnyed stratégiának tűnik. Tovább>>
Elérkezett az idő, amikor már dr. Pilling János nem tartja meg az évente két alkalommal megszervezett, „A gyász lélektana és Tovább>>
„Bármilyen paradoxonnak is tűnik, de a gyász mindig az életről szól, arról, hogyan tudunk tovább élni a fájdalom után, hogy Tovább>>