Magyar filmdráma, 73 perc

Egy osztály érettségi előtt és érettségi után a drámatáborban. Nyáron. Mindannyian változnak is, meg nem is. Sokmindenen túl vannak együtt és egyénileg is. Az útjaik most már széttartóak, de a közösségük még megtartja őket. Egy valami mégis más. Valaki hiányzik. Végérvényesen.

Szerelem
Vonzó és taszító egyszerre. Kötelékek alakulnak, felvillanyozó és veszélyes. Kikerülhetetlenül az identitásalakulás és az érzelmi tapasztalatszerzés terepe. Ebben a korban az egyik legnagyobb biztonságot és a legnagyobb bizonytalanságot is tudja adni. Már majdnem felnőttként, de mégse…

Barátság
Mély, szavak nélküli, bizalmas kapcsolat két fiú között, amiben benne van a rivalizálás, és a bizonyítás is. Szavak nélkül is értjük, látjuk. A provokáció még nem feltétlenül a barátság megkérdőjelezése. A szerelem mindent összezavar.

Gyász
A hiány körülvesz. A beszéd egyéni, a szimbólumok segítenek hozzáférni a kollektív tapasztalathoz. Ez segít. Halotti maszkok – talán a fiú maga is gyászolt? Mennyire volt ő más, és a saját veszteségeiben hogyan volt sérülékenyebb? A gyász eltávolít, és egyben össze is köt. A sok esetben irracionális bűntudat eltávolít, de ha beszélünk róla feloldódhat. Amennyire a halál jelen van, annyira az élet is vibrál a filmben. Folyamatosan.

Közösség
A fiatalok közössége – épp hogy felnőttek. Egymásra utaltak, és bizonytalanok. Hogyan lehet az élet rendjébe illeszteni mindazt, ami történt?
Történéseken keresztül a szimbólumok egyre szélesebb rétege nyílik meg. Feltárul és sok helyen nyitva marad egy fiatal élettörténete, kapcsolatok minősége és változása. Egy komplex rendszer. Kontinuitás és törés egyszerre.

A film nem kerüli ki a nyomasztó magányt, ami izolál, és a kapcsolódást, ami az élethez köt. Az elején konkrét üzenet is megfogalmazódik: figyeljünk a krízisben egymásra. Fontos azonban, hogy a krízis nem feltétlenül patológia, a gyász pedig nem mindig krízis. Kárpáti György Mór filmje egy olyan témát jár körül, amelynek sok eleme tabu még ma is: öngyilkosság, fiatal felnőttek közössége, halálfélelemhez való viszony, életöröm és szerelem – akár a gyászban mindezt az életerővel és a fiatalság lendületével átszőve.

A filmbemutatón elhangzott beszélgetésen Nyáry Luca és Kánya Kinga vett részt, moderál: Veiszer Alinda.
A beszélgetés megtekinthető ITT>>>

Forgalmazó: Mozinet

Kánya Kinga, szociológus, gyászkísérő