2022. május 6-7.
Budapest, Kossuth Klub
Gyakorlati megközelítés – Szakmaközi párbeszéd – Nézőpontváltás
A konferencia egyik fő célja, hogy segítse azt a nézőpontváltást, amelynek hatására a gyerekek gyásza korosztályos sajátosságaival egy közös tudás részévé válik, és amelynek során a gyermekek közösségeit működtető intézmények, szervezetek, csoportok tagjai és munkatársai a saját tudásukkal ehhez aktívan hozzá is járulnak.
Nézzünk rá másképp, közösen.
A Napfogyatkozás Egyesület egy olyan komplex szemléleti és szakmai programot alakított ki, amely a korosztályok, intézmények, sorstársi csoportok és egyéni igények szerint támogatja a gyermekek, családtagok, a közösségeik tagjait a gyász feldolgozásában. A konferencia keretét is ez a szemlélet adja a tapasztalatok bemutatásával és a különböző tudások elérhetővé tételével, szintetizálásának szándékával.
Legyen párbeszéd az intézményi, családi és közösségi szereplők között.
A párbeszéd generálás ezért a konferencia másik meghatározó eleme, hiszen a gyermekek helyzetét általában egymással csak részlegesen egyeztető intézményi, közösségi és családi szereplők alkotják, amelyek között a gyászfeldolgozással kapcsolatos tudásban, érzékenységben és tapasztalatban nagy különbségek lehetnek. Meghatározó tehát, hogy olyan fórumokat hozzunk létre, amelyeken a különböző területek, érintettek egymás tapasztalatait, akár igényeit is megismerhetik, ezáltal érdemi együttműködések alakulhatnak ki.
Az egyéni tudások és tapasztalatok a közösség értékei.
A gyermekek különböző közösségeinek alakításában aktív szereplők rengeteg tudással rendelkeznek és munkájuk során rengeteg kihívással is szembesülnek, amelyek által olyan gyakorlatias és átadható tudásra tesznek szert, amely óriási érték. A konferencián ezeket a tudásokat gyűjtöttük össze ás adjuk át a résztvevőknek és abban bízunk, hogy ezáltal a közös tudás és a közös szemlélet széleskörű alapjai is létrejöhetnek.
Gyerekekről gyerekekkel
A konferencia meghatározó szemlélete a kölcsönös tanulás. Nagyon sokan, akik a gyerekek gyászát kísérik megfogalmazták, mennyit tanultak a gyerekektől. Meghatározónak tartjuk a felnőttek szerepének átkeretezését is, hiszen a gyerekek megélései és önkifejezési módjai változatosak, sokszor szimbolikusak és az élethez való kapcsolódás új dimenzióit is megnyitják a felnőttek számára. A konferencia második napját ezért a gyerekekkel együtt töltjük, akik alkotásokat küldtek a pályázatunkra, illetve olyan iskolai közösségeket hoztak létre, ahol az önkifejezés különböző formáit tapasztalhatják meg.
Várjuk a pedagógusokat, gyermekekkel, családokkal foglalkozó szociális és egészségügyi munkatársakat, egyéni segítő foglalkozásúakat, gyerekek számára programokat és csoportfoglalkozásokat tartó szakembereket és minden érdeklődőt.
A konferencia programja:
1. NAP MÁJUS 6. PÉNTEK
9.00 – 9.30: Köszöntő és bevezető előadás
A család
9.30 – 10.00: Gyermekek gyásza a családban
Előadó: Balogh Klára, kiképző családterapeuta
A gyerekek gyásza koruktól függően nehezen választható el a szülők, a család gyászától, de a későbbi lelki egészségük érdekében nagyon fontos megkülönböztetni, hogy viselkedés változásuk hátterében az anya, az elsődleges gondozó kétségbeesése, gyásza, ezáltal a gyermek érzelmi biztonságának az elvesztése áll, vagy a saját veszteségük okozza tünetüket. A gyerekek velük született empátiájuk, lojalitásuk miatt könnyen bevonódnak a szülő, vagy közeli családtag gyászába, segíteni szeretnének nekik, ezért könnyen válhatnak vigasztalóvá, helyettesíteni próbálják az elveszített családtagot, feladva a saját gyászukat, fejlődésüket. Családterápiában fontos ezt észrevenni, és segíteni, visszatalálni nekik a saját érzéseikhez, életükhöz. Ez úgy jöhet létre, ha segítünk a családnak megtalálni az új egyensúlyt a veszteség után.
10.00-10.45: Lépj be a körbe!
Előadók: Rácz Katinka, szociális munkás, gyászkísérő és Szabó Márta, pedagógus, coach, gyászkísérő
Az előadás részletesen kitér a veszteség és szocializáció, avagy a gyász átélésének gyermek- és kamaszkori tapasztalataira, a környezetből kapott reakciók és minták hatásaira. Áttekintjük mennyi mindent kaphat a gyermek ha fel- és elismerjük, hogy gyászol, és bátran belépünk vele a vesztesége körébe.
10.45 – 11.15 – Kávészünet
11.15 – 12.15: Ki van a fókuszban? – Kerekasztal beszélgetés
A gyászoló gyerek igényei a családban a segítők szemszögéből
A kerekasztal beszélgetésben olyan szakemberek vesznek részt, akik a családdal kerülnek kapcsolatba gyász esetén. A résztvevőkkel arról beszélgetünk, hogyan tud megjelenni a gyászoló gyermek igénye ebben a folyamatban, hogyan lehet segíteni a szülőket és a szakembereket abban, hogy a gyerekek ne vesszenek el a családnak nyújtott segítség során. Milyen általános reakciók, kérdések, dilemmák jelennek meg a családokkal foglalkozó szakemberek részéről ha a gyermek gyászol és hogyan lehet ezt a folyamatot a gyerekek esetében is “helyén kezelni”? Mi a családdal együttműködők segítők szerepe, felelőssége ebben?
Résztvevők:
Békési Tímea – képzésben lévő családi tanácsadó jelölt, addiktológiai konzultáns, gyászcsoportvezető
Cserey Kinga – mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó, családterapeuta, gyászkísérő
Joób Krisztina – óvodai, iskolai szociális segítő, gyászkísérő
Thománé Szikora Anita – református lelkipásztor, pasztorálpszichológus, családkonzulens, gyásztanácsadó
Moderátor: Kánya Kinga – közösségfejlesztő, coach, gyászkísérő (Napfogyatkozás Egyesület)
12.15 – 12.45: És én hol fogok aludni? Válás gyermekközpontú módon
Hazánkban minden harmadik gyermek érintett a szülők válásában. Hogyan tudják figyelembe venni a szülők a felfokozott érzelmeik közepette is a gyermekük szükségleteit és jogait annak érdekében, hogy minél kevésbé sérüljenek a család átstrukturálódása következtében?
Pódium beszélgetés résztvevői: Singer Magdolna és Rácz Katinka (Napfogyatkozás Egyesület)
12.45 – 13.45 – Ebédszünet
A gyermek és a halál
13.45 – 14.30: Polcz Alaine öröksége – megemlékezés és kerekasztal beszélgetés
Polcz Alaine a Napfogyatkozás Egyesület alapítója. Születésének 100. évfordulója kapcsán elindult országos kezdeményezéshez is kapcsolódunk a kerekasztal beszélgetéssel, amelynek fókuszában a gyermekonkológián végzett úttörő tevékenysége, a gyerekek és családok gyászát alapjaiban átkeretező szemlélete, valamint az általa kidolgozott Világjáték diagnosztikai eszköz áll. A meghívottak személyes tapasztalataikat osztják meg arról, hogyan jelenik meg a gyermekekkel folytatott munkájuk során Polcz Alaine szellemi öröksége.
Résztvevők:
dr. Benyó Gábor, gyermekonkológus, a Tábitha Gyermekhospice Ház orvosigazgatója
Csenki Laura, gyermekklinikus és szimbólumterapeuta
Jánosi Júlia, gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus, SOTE II. sz. Gyermekklinika
Moderátor: Singer Magdolna író, gyászkísérő (Napfogyatkozás Egyesület)
14.30 – 15.30: Történetek a frontvonalról
Kórházakban dolgozó gyászkísérők esetmegosztásokon keresztül adnak betekintést a résztvevőknek a gyermekek tapasztalatairól, megéléseiről, érzéseiről saját munkájuk bemutatásán keresztül A hétköznapok pillanataiban jelenik meg mindaz, ami a konferenciánk témája. A kórházban gyermekeket kísérők a gyerekekről és saját magukról is beszélnek – hiszen ebben a kölcsönös kapcsolatban ők is tanulnak – tőlük pedig mi is tanulhatunk.
Előadók:
Ács Adrienn Réka – klinikai szakpszichológus jelölt, Bethesda Gyermekkórház
Némethné Tóth Szilvia – evangélikus lelkigondozó, gyászkísérő,
Korzenszky Klára – klinikai szakpszichológus, énekes, Bethesda Gyermekkórház
15.30 – 16.00: Gyászfeldolgozás mesékkel
A programot vezeti: Békési Tímea
„Nem a koros megy, hanem a soros” – mondják Erdélyben. Úgy hiszem, hogy egy gyermek súlyos betegsége illetve egy gyermek halála olyan emberi tapasztalás, ami a legmélyebb alázatra tanít minket. Alázatra azért, mert alapvetően nem elfogadható. Hogy meg tudjunk birkózni vele, aprólékosan számba kell vennünk mindent, amit egy gyermek rövid élete adott. Ki volt ő, mi volt ő, mit szeretett, minek örült vagy hogy kik lehettünk mi a vele való kapcsolatunkban, mit tanított nekünk létezésével. Semmi sem jelentéktelen, nem vagyunk eszköztelenek, erről szól mesés blokkunk.
16.00 – 16.30: Kávészünet
Interaktív műhelyek
1. “A probléma nem a drog, hanem az ember.” (Bayer István,1923-2016)
Műhelyünkön szeretnénk minél több oldalról és szempontból körüljárni a függőségek és veszteségek kapcsolatát. Fő fókuszban a fiatalkorban megjelenő problémás használat lesz, a kialakulás hátterében meghúzódó, a külső szem számára jórészt láthatatlan kiváltó tényezőkkel. Meggyőződésünk, hogy a problémával találkozva akkor tudunk megfelelően reagálni és beavatkozni, ha arról széleskörű tudással rendelkezünk, továbbá nekünk és az általunk segítetteknek is biztonságot adnak a mélyebb ismeretek. Műhelyünkön interaktív és kiscsoportos feladatokkal is segítjük a már meglévő tudás új ismeretekkel való bővítését. Várjuk szeretettel a téma iránt érdeklődőket!
Műhelyvezetők: Békési Tímea és Kiss Kornél
2. Stigmák és titkok – öngyilkosság sajátosságai a családban
A gyermek, amikor veszteséget, halálesetet él meg, sokszor tapasztalja, hogy a felnőttek a környezetében elhallgatnak, kímélnék vagy épp nem tudják mit mondjanak. Ezek következményeként sem információkat, sem támogatást nem kap. A műhelyen azt vizsgáljuk, miként zajlik mindez, amikor öngyilkosság következtében veszíti el a gyermek a hozzátartozóját, milyen egyedi sajátosságok kísérik a gyermek gyászát ebben a veszteségben, mit tudunk mi felnőttek tenni azért, hogy ne maradjon egyedül ebben az élethelyzetben.
Műhelyvezető: Szabó Márta
3. Gyerekek a járványhelyzetben
A járványhelyzet ötödik hullámán vagyunk túl, az elmúlt években a gyerekek változások és veszteségek sokaságát élték át. A közösségi kapcsolódások átalakultak, a családban is kihívásokat és veszteségeket éltek meg. A szigorítások feloldása után nehéz a közösségekbe visszakapcsolódni, különösen a gyászoló gyerekeknek. A járványhelyzetben megélt közhangulat a gyerekek számára is szorongást, stresszt okozott. A műhelyen a résztvevők által megtapasztalt konkrét kihívások kapcsán lendületbe hozzuk a közös tudásunkat és a veszteség feldolgozás sajátosságai mentén dolgozunk konkrét esetekkel.
Műhelyvezető: Kánya Kinga
4. “Mindaz amiből lettem, apró darabokban körbe-körbe szálldos.” –
Gyermekkorban átélt veszteségek kísérése felnőttkorban
Ha egy család elveszít egy hozzátartozót, sokszor megesik, hogy gyermekek háttérbe szorulnak. Előfordulhatott, hogy felnőtt ügyfelünk gyermekként (fejlődési sajátosságok, megváltozott lelkiállapot vagy a környezet tehetetlensége, figyelmetlensége miatt) nem volt képes kifejezni a gyászát, nem voltak még megfelelő szavai, hogy elmondhassa mit érez. Magányosan és elszigetelten kellett megbirkóznia a benne kavargó érzésekkel, vagy mélyen eltemetni magában a történteket. Nem tudott segítséget kérni, így egyedül maradt a fájdalmával, elmaradt a veszteség feldolgozása. Ilyen esetben gyakori a felnőttkorban is jelen lévő mély szomorúság, súlyos bűntudat, önhibáztatás, szégyenérzet, ami nehezíti a másokkal való szeretetteljes kapcsolatok kialakítását, az önérvényesítést, önmegvalósítást. Amikor a jelenben egy újabb veszteség ér bennünket feldolgozatlan gyászaink is visszatérnek. Gyermekkorunk mély sebei évtizedekig vagy akár egy életen keresztül fájhatnak, de sosem késő dolgozni velük. A műhelyen egy felnőtteknek szóló gyermekkorban átélt gyászfeldolgozó önsegítő csoport tapasztalatait osztom meg, saját élményű, interaktív formában.
Műhelyvezető: Rácz Katinka
2. NAP. MÁJUS 7. SZOMBAT
Kreativitás és nonverbális módszerek
9.00 – 10.00 – Hullámhegyek és hullámvölgyek alkotópályázat kiállításmegnyitó és díjátadó
A Napfogyatkozás Egyesület alkotói pályázatot hirdetett a járványhelyzettel, válással és gyásszal kapcsolatos érzésekről, tapasztalatokról szóló irodalmi, képzőművészeti és médiaalkotások létrehozására diákoknak. A felhívásra az egész országból érkeztek alkotások, amelyeket bemutatunk az alkotó diákok részvételével.
Megnyitó: Albert Éva. pedagógus, gyermekvédelmi és mentálhigiénés segítő szakember,
gyermek gyászcsoportvezető
10.00 – 11.00: Improvizációs színház
A Kölcsey Ferenc Gimnázium IMPRO szakköre jelenlegi és volt diákokból áll. A színházi improvizációt eszközként használva törekszenek kapcsolatot létesíteni egymással és önmagukkal a gyász és veszteség feldolgozás témájában is. Az előadásokon ezt a kontaktust / élményt, a történetmesélés, történetekkel kapcsolódás lehetőségét teszik elérhetővé a nézők számára is.
„Személyes történeteket osztunk meg egymással és ezeket játsszuk vissza playback-színházi technikákkal. A történet lehet hétköznapi pillanat vagy életünkben jelentős fordulóponthoz kapcsolódó élmény. Ezek újraélése, más nézőpontból való felfedezése, miközben az egymáshoz kapcsolódást is segíti, a történet mesélőjének sokszor feldolgozó hatású – legyen szó akár örömről, vágyakozásról, elmagányosodásról, közeledésről, gyászról.”
11.00 – 12.00: „Áldást hozzál, áldást vigyél, boldogasszony lánya legyél…”
A zene és az ének szerepe a veszteségek feldolgozásában
Előadó: Korzenszky Klára – klinikai szakpszichológus, énekes
A kórházban töltött hosszú idő, a sérüléssel járó veszteségek, a gyermekek állapotában bekövetkező tartós, maradandó károsodás, az életet veszélyeztető állapot bizonytalan kimenetele, vagy a halállal való szembenézés nagy érzelmi megterhelést jelent az egész család számára. A zeneterápiás eszközöket alkalmazunk a szülő-gyermek kapcsolatteremtés megsegítésére, a szorongások oldására, a közérzet javítására, az érzelmek nonverbális kifejezésére, a kompetenciaérzés növelésére, valamint a zene és az ének fontos rituális elemként vannak jelen a gyászkísérés folyamatában is. Előadásomban sajátélmény megtapasztalásának lehetőségével mutatom be a veszteségek zenei eszközökkel való feldolgozásának lehetőségeit.
12.00 – 12.30 – Kávészünet
Kortárs közösségek
12.30 – 13.00: Amikor minden kötél szakad – sorstárssegítő csoportokban kamaszokkal
A Napfogyatkozás Egyesület szervezésében az elmúlt két évben a négy sorstársi veszteségfeldolgozó csoport indult kamaszoknak. E csoportok tapasztalatait adjuk át a kezdetektől napjainkig, konkrét példákon keresztül betekintést nyújtunk a kamaszok gyászának sajátosságaiba.
Előadók: Szabó Márta és Rácz Katinka (Napfogyatkozás Egyesület)
13.00 – 14.00: “Más vagyok, de nem akarok” – kerekasztal beszélgetés
A gyerekek számára a kortárscsoport referenciacsoport is. Az elfogadás, az önmegismerés terepe, amelyben a gyászoló gyerekek több kihívással is szembesülnek. A gyászuk meghatározza a közösségi szerepeiket, megítélésüket – sérülékennyé, kiszolgáltatottá teszi őket, sok esetben stigmaként élik meg. Fontos, hogy legyen mozgásterük abban, hogy a közösségi identitásuk és szerepeik kapcsán eldönthessék: hogyan tudnak a többi gyerekhez hasonlóan jelen lenni a közösségben. A kerekasztal résztvevőivel arról beszélgetünk, hogyan lehet biztonságos a gyerekek számára különböző korosztályokban a közösség, mikor jelent támogatást és mikor nehezíti meg a kapcsolódást? Mit tehetnek a gyerekekkel foglalkozó szakemberek azért, hogy a gyerekek számára a közösségi kapcsolódást igényeik szerint tudják segíteni?
Résztvevők:
Albert Éva, pedagógus, gyermekvédelmi és mentálhigiénés segítő szakember, valamint gyermek gyászcsoportvezető és csoportvezető képző.
Kalász Judit, pszichológus, képzésben lévő család- és párterapeuta
Pócsik Krisztina, gyógypedagógus (logopédus), gyászcsoport vezető
Soós Dóra, gyerekpszichodramatista, metamorphoses meseteraputa, piros kakaó csoport vezetője
Moderátor: Kánya Kinga (Napfogyatkozás Egyesület)
14.00 – 14.30: Kávészünet
Interaktív műhelyek
1. A kreativitás jelentősége a sorstársi önsegítő csoportokban
Pedagógusként, gyerekgyászcsoportvezetőként több mint tíz éve foglalkozom a gyászoló gyermekek támogatásának lehetőségeivel, ezen belül is a sorstársi közösségen alapuló veszteségfeldolgozó csoportfoglalkozások szervezésével, vezetésével. Habár a csoportfoglalkozások legnagyobb előnye a sorstársi közösség, mégis fő eleme a játék, és a kreatív alkotás. Az a tapasztalatom, hogy a kreativitás óriási eszköz egy gyászoló gyermek számára a benne lévő emlékek, érzések, kérdések „megfogalmazására”. A műhelyen különböző technikák kipróbálásával lehetőség nyílik betekinteni ennek részleteibe.
Műhelyvezető: Albert Éva
2. Stigmák és titkok – öngyilkosság sajátosságai a családban
A gyermek, amikor veszteséget, halálesetet él meg, sokszor tapasztalja, hogy a felnőttek a környezetében elhallgatnak, kímélnék vagy épp nem tudják mit mondjanak. Ezek következményeként sem információkat, sem támogatást nem kap. A műhelyen azt vizsgáljuk, miként zajlik mindez, amikor öngyilkosság következtében veszíti el a gyermek a hozzátartozóját, milyen egyedi sajátosságok kísérik a gyermek gyászát ebben a veszteségben, mit tudunk mi felnőttek tenni azért, hogy ne maradjon egyedül ebben az élethelyzetben.
Műhelyvezető: Szabó Márta
3. Gyerekek a járványhelyzetben
A járványhelyzet ötödik hullámán vagyunk túl, az elmúlt években a gyerekek változások és veszteségek sokaságát élték át. A közösségi kapcsolódások átalakultak, a családban is kihívásokat és veszteségeket éltek meg. A visszatérések időszakában is nehéz a közösségekbe visszakapcsolódni, különösen a gyászoló gyerekeknek. A járványhelyzetben megélt közhangulat a gyerekek számára is szorongást, stresszt okozott. A műhelyen a résztvevők által megtapasztalt konkrét kihívások kapcsán lendületbe hozzuk a közös tudásunkat és a veszteség feldolgozás sajátosságai mentén dolgozunk konkrét esetekkel.
Műhelyvezető: Kánya Kinga
4. 4. “Mindaz amiből lettem, apró darabokban körbe-körbe szálldos.” – Gyermekkorban átélt veszteségek kísérése felnőttkorban
Ha egy család elveszít egy hozzátartozót, sokszor megesik, hogy gyermekek háttérbe szorulnak. Előfordulhatott, hogy felnőtt ügyfelünk gyermekként (fejlődési sajátosságok, megváltozott lelkiállapot vagy a környezet tehetetlensége, figyelmetlensége miatt) nem volt képes kifejezni a gyászát, nem voltak még megfelelő szavai, hogy elmondhassa mit érez. Magányosan és elszigetelten kellett megbirkóznia a benne kavargó érzésekkel, vagy mélyen eltemetni magában a történteket. Nem tudott segítséget kérni, így egyedül maradt a fájdalmával, elmaradt a veszteség feldolgozása. Ilyen esetben gyakori a felnőttkorban is jelen lévő mély szomorúság, súlyos bűntudat, önhibáztatás, szégyenérzet, ami nehezíti a másokkal való szeretetteljes kapcsolatok kialakítását, az önérvényesítést, önmegvalósítást. Amikor a jelenben egy újabb veszteség ér bennünket feldolgozatlan gyászaink is visszatérnek. Gyermekkorunk mély sebei évtizedekig vagy akár egy életen keresztül fájhatnak, de sosem késő dolgozni velük. A műhelyen egy felnőtteknek szóló gyermekkorban átélt gyászfeldolgozó önsegítő csoport tapasztalatait osztom meg, saját élményű, interaktív formában.
Műhelyvezető: Rácz Katinka
Jelentkezés és részvételi díj:
1 napos részvétel: 25 000 Ft (Napfogyatkozás Egyesület tagoknak 20 000 Ft)
2 napos részvétel: 45 000 Ft (Napfogyatkozás Egyesület tagoknak 40 000 Ft)
EARLY BIRD RÉSZVÉTELI DÍJ 2022. MÁRCIUS 31-IG: 40 000 Ft részvételi díj 2 napos jelentkezés esetén.
(Az Early bird árat a 2022. március 31. éjfélig beérkező jelentkezések esetén tudjuk biztosítani.)
Jelentkezési lap:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScQ-APUpxb7hoH5SX4VxZ8Y0Esw-sH2aIoGxiyaiFWCk9nWcA/viewform
További információ és sajtókapcsolat: Kánya Kinga (kanya.kinga@gyaszportal.hu)