Könny hull
Könny után,
Gyerekek maradtak már csupán,
Valamikor a szerelem során,
Most pedig a gyűlölet trónusán.

Választani két fél közt,
Mintha a szívembe egy tőrt döfsz,
Kihúzod, megforgatod, majd visszatömöd,
Ezzel minden érzésemet a szakadékba lököd.

Könny hull
Könny után,
Kilátástalan a világ,
Testem, lelkem, sőt életemben minden szomorúság,
Azon múlik, milyen lesz a bírság.

Régen két szülő,
Most egymást semmibe vevő,
Utálat- és haragfüggő,ráadásul mentálisan küszködő,
Egymást hátrahagyva lel majd előnyt.

Könny hull,
Könny után,
Lesz-e újra családom már?
Vagy minden hetet megfelezve,
Élem majd meg, érzéseim eltemetve?