A környezetvédő mozgalmak által ajánlott „zöld” temetés során a holttestet egy erdősítés céljára kijelölt területen, biológiailag lebomló lepelben lehet eltemetni. Különféle síremlékek állítása helyett egy fa ültetését javasolják a sírhant fölé. A területen végül egy új erdő születik, azaz új élet, amely további életeknek adhat otthont: az erdő állatainak, madarainak és a legkülönfélébb növényeknek.

Vannak hagyományaink és szokásaink, amelyeket már annyira magától értetődőnek veszünk, hogy fel sem merül a gondolat bennünk, hogy lehetne másképpen is, ilyenek temetkezési szokásaink is.

Sokan szeretnek a csendes temetőkben sétálni, ismerkedni a sírkövek felirataival és elmerengeni hajdanvolt életekről, emberi sorsokról, letűnt korokról. Utazásaink során kíváncsian keresünk fel egy-egy híres temetőt, és áhítattal álldogálunk olyan ember sírja előtt, aki valami olyat ajándékozott a világnak, amely jelenlévővé teszi őt a világban halálán túl is.

Lehet, hogy a jövőben le kell mondanunk ezekről a temetői sétákról?

A környezetvédő mozgalmak a temetések sok hagyományos módját megkérdőjelezik. Szerintük a temetőkben történő elföldelés sokféle módon ártalmas a környezetre nézve. A temetők nagy területeket foglalnak el, a koporsók pazarolják a fa-és fémanyagot, a hamvasztás pedig fát és energiát emészt fel, és szennyezi a levegőt.

A környezetvédő mozgalmak által ajánlott „zöld” temetés során a holttestet egy erdősítés céljára kijelölt területen, biológiailag lebomló lepelben lehet eltemetni. Különféle síremlékek állítása helyett egy fa ültetését javasolják a sírhant fölé. A területen végül egy új erdő születik, azaz új élet, amely további életeknek adhat otthont: az erdő állatainak, madarainak és a legkülönfélébb növényeknek.

Kínában nem a „zöldek”, hanem az új kínai törvények hatására  az évezredes hagyomány ellenére  új szokás terjed. Temetkezéskor a halottak sírját nem sírkővel, hanem egy frissen ültetett fával jelölik. Ez a megoldás nem csupán gyors ütemben növeli a fás térségek összterületét, hanem vigasztalóan hat a gyászolókra is, akiknek szakítaniuk kellett a megszokott temetési módjukkal. Az új törvény ugyanis megtiltja a hagyományos temetést, és hamvasztási kényszert ír elő: a törvénykezők nyilván még nem hallottak a zöldek ellenérveiről.

A hamvak végső nyugalomba helyezésének módjairól változatos megoldásokat ismerünk. A folyóba, tóba, mezőre szórás, a vízsugárral levegőbe repítés, vagy repülőről való szétszórás mellett lehetőség van saját kertünkben való elhelyezésre is. Itt növényekkel meghitt, mindig karbantartott virágzó emlékhelyet létesíthetünk.

Ha ezt szeretnénk, ugyanakkor a zöldek által felvetett szempontok szerint mellőzni szeretnénk a hamvasztást, vajon nem ütközünk-e a törvényekbe? Angliában is úgy gondolták, hogy ez törvényellenes, mígnem kiderült: a széles körben elterjedt nézet ellenére semmilyen törvény nem tiltja a kertben való temetést.

Új utak keresése tehát lehetséges a temetési elképzeléseinkben is. A cél a gyász fájdalma ellenére megtalálni a harmóniát, nem csak önmagunkkal, hanem a természettel, a Földdel, a világgal is.

Szerző:
Singer Magdolna

By Comments off szeptember 5, 2017