„Csak pár évet, pár hónapot, a végtelenben egy napot alszol egyedül gyermekem.
Csak egyet álmodsz és jövök, a földön itt mi sem örök, s melletted leszek újra én…
Körülöttünk zeng a végtelen, de túl a földi életen nem érhet többé semmi vész.
S újra viselem gondodat, csak még pár földi dolgomat elvégzem, s aztán jövök.
Addig az álmod szép legyen, a másvilági réteken szebbek talán az álmok is.
Aludj, aludj, s már ott vagyok, a végtelenben egy napot aludjál addig, gyermekem.”

Mami vigyázzon rád drága kisfiam odafenn, amíg én odaérek. A te macska-manyud.