66.png

Egy olyan embert vesztettünk el,aki nagyon értékes volt.Szeretett és szeretették.Sokan tisztelték is. Betegségét türelemmel,csenben viselte.Felesége,gyerekei,unokái,testvérei,barátai gyászolják. Ennek az egésznek nem lett volna szabad megtörténnie! Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt…”, majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt… ” Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. (Kosztolányi Dezső)

2018 december 16.