Édesapám, Pálinkás András 1938.szeptember 4-én Békésszentandráson földműves családba harmadik gyermekként született. Édesanyja néhai Lázár Anna, édesapja néhai Pálinkás János. Hat testvérével együtt szegénységben, de nagy szeretetben nevelkedett. Ipari tanulóként a lakatos szakmát tanulta ki. Első és egyben utolsó munkahelye a Vegyes-Ipari KTSZ, majd később átalakulván a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet volt. Innen vonult nyugdíjba 1996-ban. Feleségével, néhai Bohák Ágnessel 1961-ben kötött házasságot, melyből két gyermek született. 1962-ben Ágnes, 1969-ben András. Feleségét 1995-ben vesztette el, melyet élete végéig nem tudott kiheverni. Gyermekei két unokával ajándékozták meg. Misi 1987-ben, Hunor 2005-ben született. 2006-ban kezdődött betegsége, mely következtében először az egyik lábát, majd 2007-ben a másik lábát is amputálni kellett. Nagy fájdalmai közepette egyetlen jajj-szó sem hagyta el az ajkát. A második amputáció után úgy tűnt, hogy nem adta fel, megpróbált teljes életet élni. Bizakodva, jókedvűen tekintett a jövő felé. Sajnos ez év nyarán elhatalmasodott a betegség a szervezetén, és néhány hét szenvedés után 2009. július 23-án örökre eltávozott szerettei köréből. Soha el nem múló fájdalommal gyászolják Őt gyermekei, menye, veje, unokái.