Döbbenten fogadtuk a lesújtó hírt, hogy kollégánk, barátunk Andorka Tibor (közvetlen barátainak csak: Csomó) október 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Azóta lezajlott a temetés. Sokan voltunk. Sokan ismerték, tisztelték, közelálló kollégái és barátai szerették. Idejekorán – egy fiatalabb mérnökgeneráció, de már jelentős alakjaként – távozott.
1959-ben, Szombathelyen született értelmiségi szülők gyermekeként. 1983-ban szerzett építőmérnöki oklevelet a Műegyetem szerkezetépítő szakán. Az oklevél megszerzését követően először a Vas Megyei ÁÉV-nél kivitelezőként dolgozott, majd 1985-ben az Építéstudományi Intézetben vállalt kutató mérnöki állást. Ismereteinek bővítése céljából ezzel párhuzamosan szakmérnöki oklevelet szerzett 1989-ben a BME Vasbetonépítési szakán. 1992-tõl az ÉMI tudományos titkárságának főmunkatársaként az ÉMI tudományos igazgatóságán szakértői, alkalmassági vizsgálati és szabályozása munkát végez, de ezzel párhuzamosan az ÉMI Tartószerkezeti Osztályának tudományos főmunkatársaként részt vett az osztály szakértői, fejlesztési tevékenységében, pályázati és fejlesztési anyagok összeállításában és az intézet profiljának alakításában. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Építéstudományi Egyesület ÉMI-ben szerkesztett folyóiratának (Magyar Építőipar), ahol számos cikke jelent meg az általa vizsgált műszaki feladatokról. Az ÉMI szervezetének változásai után az ÉMI-TÜV Bayern Kft.-hez csatlakozva az igazgató közvetlen munkatársaként részt vett a cég tevékenységének átalakításában: feladata az Építőipari Szolgáltatások Osztály munkájának szervezése és irányítása volt.
Tagja volt a fib-nek, a Magyar Mérnöki Kamarának, a Tartószerkezeti Tagozat Továbbképzési Bizottságának, a Magyar Szerkezetépítő Vállalkozók Szövetségének. Magánszemélyként szakértői, tervezési tevékenységet folytatott, pályázatokon vett részt.
Szentendrei lakóhelyéhez kötődően kapcsolatban állt a helyi önkormányzattal, akiknek szakmai segítséget nyújtott építőipari problémák megoldásához, műemléki épületek fenntartásához. Ezek közt említésre méltó a malomépület kialakítása, egészségház, iskolaépületek átalakítása, bővítése református templom megerősítése. Építésztervezőkkel való együttműködése keretében országos pályázatot nyert a várbeli Kodály Zoltán Kórusiskola bővítésére és rekonstrukciójának elvégzésére. Tervei szerint készült el a szintén műemléki védettségű állatkerti Nagyszikla vasbeton és kéregszerkezeteinek teljes felújítása is. 2007-ben megbízást kapott a Toldi Ferenc utca – Szabó Ilonka utca közti lejtős telken található Belga Nagykövetség központi épületének vizsgálataira, aminek célja a nagykövetségi ügyintézés és a rezidencia összevonása, méltó kialakítása. Az épületkomplexum tervezését a Műszaki Felügyelőség is ellenőrizte.
„Bár életművében jelentős helyet foglal el a tervezési tevékenység is, szakmai ismertségét és elismertségét elsősorban az építési minőségvizsgálat, minőségellenőrzés, a tartószerkezeteket érintő szakvélemények készítése, a tervezésirányítás, szabályozás területén szerezte – érdemelte ki. Új, piacorientált világunkban, amelyben pénz, és az idő szabta kényszerek oly sok esetben dolgoznak a megvalósítás, de a tervezés minősége ellen is, meghatározóan fontos, hogy a mindenkori, megkövetelhető, időtálló MINŐSÉGNEK elkötelezett, egyben nagyon képzett harcosai legyenek.” Andorka Tibor ilyen méltatást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségétől, amikor munkásságát 2008 nyarán Csonka Pál emlékéremmel ismerték el. A rá jellemző szerénységgel fogadta a megbecsülést, mely sajnos – akkor még egyikőnk sem sejthette – alkotói pályájának korai lezárását is jelentette.
Sokat beszélgettünk a kollégiumi évekről, barátokról, sportról és a szakmáról. Sokat fociztunk együtt a távoli évek során, s ő az utolsó pillanatig rendszeresen együtt játszott az évtizedes barátokkal. Józan „kontrollja” nélkül mindannyiunknak nehezebb lesz az eligazodás környezetünk és a szakma újabb kihívásaival szemben.
Felfoghatatlan és mérhetetlenül fájdalmas, hogy mindezekre együtt, „Csomó”-val már soha többé nem kerülhet sor.
Dezső Zsigmond: Nekrológ, Mérnök Újság, 2008. december