01

2009. május 11-én meghalt Schéner Mihály: a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, szobrász és keramikus 86 éves volt. A művészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. Schéner Mihály 1923. január 9-én született a Békés megyei Medgyesegyházán. 1944-ben besorozták, de megszökött és a háború végéig bujkált. 1947-ben fejezte be főiskolai tanulmányait, a Képzőművészeti Főiskolát. Első önálló kiállítása, amely a Csók Galériában nyílt meg 1962-ben, de negatív kritikát kapott, képei ugyanis nem feleltek meg a szocialista realista művészeti irányzat elvárásainak. Schéner Mihály ekkor egy időre visszahúzódott. Némi elégtételt jelentett számára, hogy egy londoni műgyűjtőnek megtetszettek a kiállított képek, megvásárolta az összes alkotást, s meghívta a festőt Londonba és Párizsba.. Első külföldi kiállítása 1964-ben volt Londonban, azután rendszeresen részt vett egyéni és csoportos tárlatokon. Művészete többféle stílusirányzat elemeit ötvözi, de munkáira leginkább a népi motívumkincs: a lovas huszárok, betyárok, zsinórdíszek, mézeskalács bábok, faragott lovacskák a jellemzőek. Schéner gyakran alkalmazza a görög mitológia alakjait is, kentaurokat, hárpiákat, sellőket. Álmai, érzései sokféle alakban és anyagban öltenek testet, egyaránt dolgozott festékkel, textillel, fával és fémmel. Művészi törekvéseinek összegzése az 1983-ban a Műcsarnokban megrendezett gyűjteményes kiállítása volt. 1984-ben újabb oldaláról is megismerhette a közönség a művészt: ekkor adta ki Diabolikon címmel a száz kisördögöt bemutató rajzsorozatát, melyet az ördögök tulajdonságairól szóló szövegekkel egészített ki. Nem ez volt az egyetlen prózai munkája, hiszen egyrészt művésztársairól szóló cikkeket jelentetett meg az Új Auróra című folyóiratban, másrészt Az Egy (Ontológiai létező) címmel filozófiai művet is írt. 1988-ban Békéscsabán két parasztbarokk műemléképületben létrehozta a Meseház elnevezésű játékmúzeumot, majd ismerőseivel alapítványt is létrehozott a gyermekkultúra segítésére.

2018 október 20.