Czövek Judit

A magyar népi hitvilág olyan természetfeletti erejű személye (férfi vagy nő), aki az elhunytakkal érintkezni tud, vagy felőlük hírt hoz, néha segítségükkel gyógyít, vagy az időben távoliakról is tájékoztat (pl. hol az eltűnt állat, mikor jön meg a messzi földön levő hozzátartozó). Egyéb elnevezése: beszélgetőasszony, látó, mondó, mondóasszony, néző. Egyes helyeken ellátónak, tudósembernek, tudósasszonynak is nevezik. Tevékenységük gyakran révüléses állapottal jár együtt. Néha a halottlátó gyógyított vagy jósolt is.

Ritche, George

Ez a lebilincselő szuggesztivitással megírt könyv egy olyan ember életével ismerteti meg az olvasót, akinek halálközeli élménye meghatározta egész további sorsát. Dr. George Ritchie (több mint harminc éve gyakorló orvos Virginiában, alapítója és elnöke a Universal Corporation-nek) mint Dr. Moody barátja, lelkes kutatója és megfigyelője a halálközeli eseményeknek. A saját klinikai halála közben tapasztaltakat foglalja össze. Tulajdonképpen ez az esemény indította arra, hogy orvos – mások baján segítő ember legyen. Döbbenetes élménye akkor következett be, amikor fiatal sorkatonaként életveszélyes tüdőgyulladást kapott. Európában már kitört a második világháború – 1943-at írunk. (ford.: Votisky Éva)

Olvasd el!
Kunt Ernő

A halál megváltoztathatatlan, de viszonyunk hozzá megváltoztatható, s ebben lehet és szükséges az embereknek segíteniük egymást.
Úgy vélem, ember és halál kapcsolatának jobb megértésében valamennyiünk számára segítséget kínálhat az etnothanatológiai, folklorisztikai vizsgálat, amely egy sajátos kultúrájú társadalmi nagycsoportnak – a magyar parasztságnak – a haldoklóról, a halálról s a halottról kialakult tudását szándékozik feltárni.
Jól tudva azonban, hogy a sokgyermekes, ám rendkívül magas gyermekhalandóságú, a szabadföldi munkában nemcsak megrokkanó, hanem belőle életkedvet és kitartást is merítő, betegeit azonban végül is – a szó mai értelmében – nem gyógyító paraszti társadalomban más a halál élménye és társadalmi lebonyolítása, mint korunk betegségorientált, túlgyógyszerezett és nyugdíjas-domináns világában. (Részlet a szerző előszavából)

Polcz Alaine

“Kutatásaim kiindulópontjául a halálközeli élmények szolgáltak. A transzkulturális élményeket, eltéréseket figyelve, továbbá a tibeti és az egyiptomi halottaskönyvnek a halál utáni történéseit követve azt tapasztaltam, hogy ha a transzkulturális szimbólumkódokat összevetjük, akkor ezek összecsengnek, és megfelelnek nekik a keresztény rítusok, a népi hiedelmek, a lélekkel kapcsolatos különböző hitbéli értelmezések, a misztikus élmények, továbbá a transzperszonális és jungi pszichológia tapasztalatai is.”

Olvasd el!
Tamási Áron

A legcsodálatosabb magyar regénynek tartom ezt a két művet, bár eddig nem sok olvasójával találkoztam. Ha tehetném, és lenne még kötelező irodalom, minden iskolás kezébe adnám és ha elolvasta, szívesen beszélgetnék is erről a nagyon szép és humoros nyelvezettel megírt olvasmányról. Egy, a világmindenségből érkező szellem folyamatos testet öltéséről és tapasztalatairól, illetve egy család születéséről szól a történet. Az állati minőségben megélt tapasztalatok után a legszebb és legnehezebb megszületésig az emberi testbe való érkezésig szól a kötet első része. A második részben -RAGYOG EGY CSILLAG- az emberi testben lakó lelket vezeti a felnőtté válás felé. Az író nem hagyta ki a mai fiatalok számára szinte már ismeretlen generációs tudás átadásának fontosságát sem. Megjeleníti a nagyapát, az apát, a bölcs fiút és a közöttük lévő élő kapcsolatot is.

Nádas Péter

Mielőtt íróvá lett, Nádas sajtófotós volt. Valamennyi fény című, 1999-ben megjelent képes albuma óta ismerjük és becsüljük minden önhittségtől mentes fotográfusi látásmódját. Fotográfusként Nádas a tagadás esztétikáját gyakorolja, felvételei vizuális nyelven szólalnak meg. A Saját halál nagyszabású könyv. Könnyen olvasható, és szinte kimeríthetetlen. Klasszikus módszert követ: a legnagyobb dolgokról a legegyszerűbb szavakkal beszél. A köznyelv iránti szeretete ellenére a szerző sosem enged a túlzottan egyszerű fogalmazásmód kísértésének, tehát nem próbálja meg leplezni például azt, hogy van némi általános orvosi műveltsége, és hogy a filozófiai fogalmak területén is jártas. És mégsem népszerű-tudományos, és nem is filozófiai szakkönyv született, hanem nagy formátumú prózai költemény. Olyasvalamit nyújt, amit a legjobb szakkönyv sem képes, kizárólag a költészet. Wilfried Wiegand, FrankfurterAllgemeine Zeitung

Bodó Sára

Magyarországon a temetések jelentős száma a történelmi egyházak szolgálatával történik, így a lelkipásztorok természetes módon kerülhetnek kapcsolatba gyászoló emberekkel. Kiemelve a református egyház gyakorlatát, legalább háromféle értelemben jelenhet meg az a segítség, amelyik támasz lehet a gyászolók sajátos élethelyzetében:
1. Az egyház, a gyülekezet hitvallásából eredően olyan befogadó és támogató közösséget feltételez, amelyik igehirdetésében, egész istentiszteletében lehetőséget ad a védettség átélésére.
2. A személyes lelkigondozói beszélgetés arra kínál lehetőséget, hogy a lelkész és a gyászoló között kialakult bizalomra épülő kapcsolatban őszintén meg lehessen élni a gyász különböző fázisait, küzdelmeit.
3. A gyászolóknak nyújtott harmadik segítség-lehetőség még csak részben jelent meg a református egyházban: ez a csoportos lelkigondozás.
Kharon thanatológiai szemle

Olvasd el!
Kovácsné Török Zsuzsanna

Terápiás munkánk során gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akik egy közeli hozzátartozót veszítettek el, de nem gyászolták meg. Különösen így van ez perinatális halál esetén, hiszen társadalmunkban él egy téves nézet, miszerint az elvesztett magzat vagy újszülött nem volt „igazi gyermek”, így nem is kell meggyászolni. Ebben a közegben hihetetlenül nagy szüksége van a gyászoló anyának egy segítőre, aki végigkíséri őt a gyászmunka nehéz folyamatán.
Kharon – Thanatológiai szemle

Olvasd el!
Lindemann, Erich

A gyász, vagy a szociális kapcsolatok hirtelen megszakadása különösen figyelemreméltóak, hiszen ezeket a pszichogén tényezőket gyakran említik a pszichoszomatikus megbetegedéseket előidéző hatások között. A háborús veszteségek következtében a gyászreakciók száma megnövekedett – ezért fontos megismernünk, hogy a gyász milyen változásokat idéz elő a testi és a lelki egészségben.
Kharon – Thanatológiai szemle

Olvasd el!
Papp Ferenc

A szerző ismerteti családorvosi praxisában működő önsegítő közösség, az özvegyklub eddigi történetét. A sok-sok ember között, aki megözvegyül, magára marad, szinte észrevétlenek maradnak a patológiás gyászreakciók, a nyugtatószerektől való függőség, az időskori deviáns magatartásformák, az öngyilkosságok, stb. Ezek ellen kínál egyfajta megoldási lehetőséget a jól működő etyeki közösség, mely részt vett Baselban az Özvegyek Európai Egyesületének megalapításában is.
Kahrón – Thanatológiai szemle

Olvasd el!
Pilling János

A holttesttel való méltó bánásmód kérdései. A jogszabályok, a bioetikai állásfoglalások valamint a tanatológiai könyvek és tanulmányok sem Magyarországon, sem külföldön nem szentelnek jelentősebb figyelmet a holttesttel való méltó bánásmód kérdéseinek. A média azonban egyre gyakrabban ad hírt olyan botrányokról, amelyek a halottakkal való méltatlan bánásmód miatt robbantak ki. A áttekinti a kérdéskör jogi és bioetikai hátterét, elemzi a sajtóhírekben és az országgyűlési biztosok jelentéseiben szereplő botrányos eseteket, s mindezek alapján javaslatokat fogalmaz meg a holttesttel való méltó bánásmód körülményeinek megteremtésére.
Kharón – Thanatológiai szemle

 

Olvasd el!
Kovácsné Török Zsuzsanna, Szeverényi Péter

A szerzők a vetélést és a szülés körüli gyermekelvesztést követő gyászfolyamat bemutatása előtt megvizsgálják azt a pszichológiai állapotot, amelyben a veszteség bekövetkezik. A terhességet négy modell – a fejlődéslélektani, az ösztönfolyamat, a tárgykapcsolatok és az én-kiteljesedés elmélete – segítségével elemzik. Részletesen megismerhetjük azokat a pszichológiai tartalmakat, amelyeket a szülő-gyermek kapcsolat hordoz, a szülők szemszögéből nézve. A vetélés és a perinatális halál által okozott pszichés veszteségeket is ugyanennek a négy modellnek a felhasználásával követik végig.
Kharon folyóirat

Németh Tünde

Veszteségélmények feldolgozása egy speciális életciklusban, a várandósság idején. A szerző egy esetismertetés és az elméleti kérdések határterületeinek áttekintésével az egészséget központba állító konzultációs rendelés tapasztalatait mutatja be.
Kahrón – Thanatológiai szemle

Olvasd el!
Trikál József
Olvasd el!
Buda Béla

“Sajnos azonban a haldoklónak nyújtott pszichés támogatás, a haldoklás
kríziseiben végzett pszichoterápia távolról sem vált általánossá,
még azokban az országokban sem, amelyekben a thanatológia elõször
alakult ki és indult nagy fejlõdésnek. A ma ismeretes elméletek és
módszerek, valamint a mai tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy
a haldoklók legtöbbször ellátatlanok, magukra maradnak, feleslegesen
szenvednek, s a gyakorlati thanatológia ma is igen fejletlen.”

Szenti Tibor

A szerző Nővérek továbbképzésére írta. “Az ember általában nem tud belenyugodni a halálba és gyakran elkeseredetten küzd ellene. Amint ezt már sok ezer éve a művészi ábrázolásokból is láthatjuk, ebben a harcban rendre elbukunk, mégsem adjuk föl; mégsem adhatjuk fel a csatát!”

Olvasd el!